Ez a nap tele van tilalmakkal, jóslásokkal és rengeteg babona kapcsolódik hozzá. Többek közt sokféle házasságjósló eljárás is kapcsolódott e naphoz.
Neve a latin "lux", azaz fény szóból származik. A Gergely-féle naptárreform (1582) előtt az esztendő legrövidebb napja. Szent Luca a legenda szerint keresztény hitéért halt vértanúhalált, a keresztény egyház azonban nem tartja történeti személynek.
Többek közt sokféle házasságjósló eljárás kapcsolódott e naphoz, melyek többségét Luca és karácsony között kellett elvégezni.
Lucacédula:
Luca napján 12 cédulára 12 különböző fiúnevet írtak a lányok, majd a vánkosuk alá rejtették. Minden este egyet karácsonyig kivettek a párnájuk alól (tilos volt megnézni) és elégették. Úgy tartották, hogy amelyik név karácsonyra megmaradt, olyan nevű lesz a férjük.
Lucapogácsa:
A varázsló eljárások között szerepel - főként a Dél-Alföldön - a tollaspogácsa, ún. lucapogácsa készítése. A lucapogácsa jó sok zsírral készül. Sütés előtt kis tollakat szúrnak bele minden családtag számára külön-külön. Akié sütés közben elég, hamarosan meghal – tartották régen.
Lucabúza
A lucabúza nem más, mint Luca napján csíráztatott és vízzel, esetleg szentelt vízzel öntözött búza, mellyel az eljövendő év termésére következtettek. Ha a szára hosszúra nő, jó szalmás termés lesz. Az időjárásjósló praktikák közé tartozik a lucakalendárium és a hagymakalendárium készítése is.
Lucatök
Magyarországon, főként a Dunántúlon volt szokás a világító Luca-tök készítése. Hagyományos volt sok egyéb Luca napi tréfálkozás. Luca napján szemeket, orrot és vigyorgó szájat faragtak a kivájt sütőtökökbe, majd a házak ablakai elé tették, és azzal ijesztgették egymást. Az ijesztő hatás kedvéért sötétedéskor égő gyertyát tettek a Luca-tök belsejébe.
Lucapuca, lucaszék
A magyar néphit Luca alakja kettős, egyrészt kapcsolatos a legendabeli Szent Lucával, másrészt egy boszorkányszerű, rontó nőalakkal. Ez utóbbi, kísértetszerű jelenség, aki ezen az éjszakán és napon az emberek, állatok kárát okozhatja. Ezt a napot az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, ezért különösen a boszorkányok rontása ellen kellett védekezni. Többek közt a boszorkányok felismerése céljából készült a lucaszék.
Női dologtiltó nap is Luca:
Országszerte úgy tartották, ha ezen a napon tilos fonni vagy varrni, mert akkor ezzel bevarrnánk a tyúkok fenekét. Nem volt szabad sütni, mert a kenyér kővé válik.
De szabad volt: tollat fosztani vagy babot fejteni, mert akkor a tyúkok könnyebben tojnak.
A Luca napi hiedelmek többsége a tyúkok termékenységvarázslására vonatkozott. A gazdasszony, aki soha életében nem lopott, Luca napján elcsent a szomszédtól egy marék szalmát és egy tojást. Betette a tyúkólba a saját tyúkjai alá, miközben mondogatta:
Lucázás (kotyolás, palázolás)
Luca napjának hajnalán a gyerekek (esetenként kísértetnek öltözve) körbejárták a házakat, és lopott fán vagy szalmán térdepelve mondókákkal bő termést és jószágszaporulatot ígértek kisebb ajándékokért cserébe, és átkokat, ha nem kapnak ajándékot.
December 13. Luca napjához kapcsolódó szokás a fiúk lucázása. Hallgasd meg!
[audio style="light" url="media/audios/2016/12/15/lucazas.mp3"]
